Preview

Oriental Studies

Расширенный поиск

Связи Карпатского бассейна и Поднестровья в IX–X вв. в свете новых радиоуглеродных данных о хронологии венгерского завоевания. Байесовская модель для могилы III/1 из Карош-Эперьешсёга с учетом ее возможного соотношения с могилой II/52

https://doi.org/10.22162/2619-0990-2024-73-3-551-569

Аннотация

Могила III/11 из Карош-Эперьешcёга представляет собой исключительно богатый комплекс археологических данных о Карпатском бассейне в X в. н. э. Многие интерпретируют его как княжеское погребение. Поэтому уточнение его датировки имеет большое значение для изучения эпохи. Могила имеет ключевое значение не только для истории заселения Верхней Тисы в первой половине X в. н. э., но и, в более широкой перспективе, для определения рамок и деталей Венгерского Завоевания. В отношении этого исторического события следует отметить скудость и неполноту соответствующих сведений в имеющихся письменных источниках, а также тот факт, что за последние годы появилось около десятка новых радиоуглеродных датировок, указывающих на то, что связанные с завоеванием процессы начали происходить до общепринятой даты 895 г. н. э. Отельные погребения взрослых вооруженных мужчин, захороненных между 860 и 900 гг. н. э., и сами вооружения могут отражать регулярные проникновения венгерских отрядов в Карпатский бассейн уже с 862 г., что отражено в письменных источниках. В данной статье приводятся все девять радиоуглеродных дат из вышеупомянутой могилы и основанная на них байесовская модель, возможные хронологические связи этого объекта с могилой II/52, погребением, датированным монетами, а также сформулированная на основе результатов археогенетических исследований гипотеза о том, что эти два человека были братьями.Мы пришли к выводу, что это погребение относится к числу ранних венгерских могил относящихся к концу IX в., но датирующихся ранее 895 г. н. э., преимущественно из Верхнего Потисья. Эти погребения открывают более широкую перспективу изучения эпохи, указывая на необходимость пересмотра оценки доступности и возможности интерпретации периода венгерской доистории, предшествовавшего Завоеванию — например, подчеркивая актуальность проведения дальнейших анализов (например, изотопа стронция), погребенного из могилы III/11, который, несомненно, родился в Этелькёзе, на востоке (ср. горизонт Субботцы). Такое исследование стало нашей целью в 2023 г., когда мы приступили к реализации проекта, направленного на создание байесовской модели всех имеющихся радиоуглеродных дат периода Венгерского Завоевания, ядром которой являются радиоуглеродные данные могил, датированных монетами. Тем временем новые достижения в археологических исследованиях в Молдавии и Украине, а также последние результаты археогенетических исследований в Венгрии, позволили надежно выделить археологические материалы, оставленные  непосредственными предшественниками венгерского периода завоевания, в Восточной Европе IX в. Горизонт Субботцы удивительно хорошо совпадает с важными датами, указанными в письменных источниках (например, 836, 862 и 895 гг. н. э.), поэтому они также учитывались в нашей модели.

Об авторах

Пэтер Шомодьи
Независимый исследователь (Австрия)
Австрия

PhD



Аттила Тюрк
Институт археологии Католического университета Петера Пазманя (1, пл. Кальмана Миксата, 1088 Будапешт, Венгрия)
Венгрия

PhD



Список литературы

1. Bácsatyai 2017 — Bácsatyai D. A kalandozó hadjáratok nyugati kútfői. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2017. 296 p. (In Hun.)

2. Bollók 2015 — Bollók Á. Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Formatörténeti tanulmányok a magyar honfoglalás kori díszítőművészethez. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia BTK Régészeti Intézet, 2015. 698 p. (In Hun.)

3. Hines, Bayliss 2013 — Hines J., Bayliss A. (eds.) Anglo-Saxon Graves and Grave Goods of the 6th and 7th Centuries AD: A Chronological Framework. London: The Society for Medieval Archaeology Monograph 33, 2013. 616 p. (In Eng.)

4. Komar 2018 — Komar А. История и археология древних мадьяр в эпоху миграции // A korai magyarság vándorlásának történeti és régészeti emlékei. Eds.: Türk A. Budai D. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 11. Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2018. 424 p. (In Russ. and Hun.)

5. Langó 2017 — Langó P. Turulok és Árpádok. Nemzeti emlékezet és a koratörténeti emlékek. Budapest: Typotex, 2017. 306 p. (In Hun.)

6. Lőrinczy, Türk 2015 — Lőrinczy G., Türk A. Régészeti adatok és természettudományi eredmények a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez // Türk A., Lőrinczy G., Marcsik A.: Régészeti és természettudományi adatok a Maros-torkolat nyugati oldalának 10. századi történetéhez. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 4. MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok 4. Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2015. Pp. 11–300. (In Hun.)

7. Maróthi et al. 2022 — Maróti Z., Neparáczki E., Schütz O., Maár K., Gergely I., Varga B., Kovács B., Kalmár T., Nyerki E., Nagy I., Latinovics D. Tihanyi B., Marcsik A., Pálfi Gy., Bernert Zs., Gallina Zs., Horváth C., Varga S., Költő L., Raskó I., L. Nagy P., Balogh Cs., Zink A., Maixner F., Götherström A., Georg, R., Szalontai Cs., Szenthe G., Gáll E., Kiss P. A., Gulyás B., Ny. Kovacsóczy B., Gál Sz. S., Tomka P., Török T. The genetic origin of Huns, Avars, and conquering Hungarians // Current Biology. Vol. 32. Is. 13. 2022. Pp. 2858–2870. https://doi.org/10.1016/j.cub.2022.04.093 (In Eng.)

8. Neparáczki et al. 2018 — Neparáczki E., Maróti Z., Kalmár T., Kocsy K., Maár K., Bihari P., Nagy I., Fóthi E., Pap I., Kustár Á., Pálfi Gy., Raskó I., Zink A. & Török T. Mitogenomic data indicate admixture components of Central-Inner Asian and Srubnaya origin in the conquering Hungarians // PLoS ONE 13(10): e0205920. 2018 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0205920 (In Eng.)

9. Révész 1996 — Révész L. A karosi honfoglalás kori temetők. Adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez (Die Gräberfelder von Karos aus der Landnahmezeit. Archäologische Angaben zur Geschichte des Oberen Theiβgebietes im 10. Jahrhundert). Miskolc: Hermann Ottó Múzeum, 1996. 506 p. (In Hun.)

10. Révész 2006 — Révész L. Auswertung der Funde. In: Daim, F. & Lauermann, E. (Hrsg.): Das frühungarische Reitergrab von Gnadendorf (Niederösterreich). Monographien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 64. Mainz: Römisch-Germanisches Zentralmuseum, 2006. Pp. 119–158. (In Ger.)

11. Ryabtseva, Rabinovich 2007 — Ryabtseva S., Rabinovich R. More on the Hungarian factor in the Carpathian-Dniester lands throughout the ninth–tenth centuries AD. Revista Arheologiča. 2007. Vol. 3. No. 1–2. Pp. 195–230. (In Russ.)

12. Stadler 2006 — Stadler P. Radiocarbondatierungen von Skelettproben aus Gnadendorf und von Vergleichsfunden // Daim, F. & Lauermann, E. (Hrsg.): Das frühungarische Reitergrab von Gnadendorf (Niederösterreich). Monographien des Römisch-Germanischen Zentralmuseums 64. Mainz: Römisch-Germanisches Zentralmuseum 2006. Pp. 107–118. (In Ger.)

13. Szántó 2018 — Szántó R. A 881. évi hadjárat kronológiai kérdései. In: Urbs, Civitas, Universitas. Ünnepi tanulmányok Petrovics István 65. születésnapja tiszteletére. Eds.: Kordé Z. – Tóth S. L. Fontes et Libri 1. Ed.: Papp S. Szeged: Szegedi Tudományegyetem BTK, 2018. Pp. 271–282. (In Hun.)

14. Szeifert et al. 2023 — Szeifert B., Türk A., Gerber D., Csáky V., Langó P., Sztasenkov D. A., Botalov Sz. G., Szitgyikov A. G., Zelenkov A. Sz, Mende B. G., Szécsényi-Nagy A. A korai magyar történelem régészeti és archeogenetikai kutatásának legfrissebb eredményei Nyugat-Szibériától a Középső-Volga vidékig (= Archaeological and genetic data from the Early Medieval cemeteries of the Volga and Ural region) // Archaeologiai Értesítő 147, 2022. Pp. 33–74. DOI: 10.1556/0208.2022.00031 (In Hun.)

15. Szőke 2014 — Szőke B. M. A Kárpát-medence a Karoling-korban és a magyar honfoglalás // Sudár B., Szentpéteri J., Petkes Z., Lezsák G., Zsidai Zs. (eds.): Magyar Őstörténet – Tudomány és hagyományőrzés. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia BTK Történettudományi Intézet, 2014. Pp. 31–42. (In Hun.)

16. Szőke 2019 — Szőke B. M. A Karoling-kor Pannóniában. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Magyar Nemzeti Múzeum & Martin Opitz Kiadó, 2019. 536 p. (In Hun.)

17. Türk 2021 — Türk A. A korai magyar történelem régészeti kutatásainak aktuális eredményei és azok lehetséges nyelvészeti vonatkozásai (= Recent advances in archaeological research on early Hungarian history and their potential linguistic relevance) // Parallel stories. Interdisciplinary Conference on Hungarian Prehistory, organized by the Institute for Archaeology, PPCU, Budapest, 11–13 November 2020. Eds.: Klima L., Türk A. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensiae 23. Magyar Őstörténeti Kutatócsoport Kiadványok 2, Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2021. Pp. 163–204. (In Hun.)

18. Türk et al. 2021 — Türk A., Flesch M., Strohmayer Á., Fjodorov O. V. A karosi honfoglalás kori temetők viselettörténeti és archeometriai kutatásainak újabb eredményei (Новые находки из деревни Карош в контексте истории изучения костюма и археометрии эпохи завоевания родины). A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 60, Miskolc: Herman Ottó Múzeum, 2021. Pp. 47–79. (In Hun.)

19. Veszprémy 2017 — Veszprémy L. A kalandozások Regino krónikájában és magyar elbeszélő forrásokban. Hadtörténelmi Közlemények, Budapest: Hadtörténeti Múzeum, 2017:3. Pp. 781–799. (In Hun.)


Рецензия

Для цитирования:


Шомодьи П., Тюрк А. Связи Карпатского бассейна и Поднестровья в IX–X вв. в свете новых радиоуглеродных данных о хронологии венгерского завоевания. Байесовская модель для могилы III/1 из Карош-Эперьешсёга с учетом ее возможного соотношения с могилой II/52. Oriental Studies. 2024;17(3):551-569. https://doi.org/10.22162/2619-0990-2024-73-3-551-569

For citation:


Somogyi P., Türk A. Relations between the Carpathian Basin and the Dniester Region in the 9th–10th Centuries in the Light of the New Radiocarbon Data to the Timeline of the Hungarian Conquest: A Bayesian Model of Grave III/1 of Karos-Eperjesszög with Consideration to Its Possible Connections with Grave II/52. Oriental Studies. 2024;17(3):551-569. (In Russ.) https://doi.org/10.22162/2619-0990-2024-73-3-551-569

Просмотров: 135


Creative Commons License
Контент доступен под лицензией Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 License.


ISSN 2619-0990 (Print)
ISSN 2619-1008 (Online)